Ennek a blognak három év után futok neki újra, mivel akkoriban volt az első őszünk az új otthonunkban, ami annyira belelkesített, hogy ezernyi képet készítettem és különféle virtuális kollázsokat szerkesztettem belőlük. Annyira inspirált a környezet, hogy több makramét is csomóztam, szóval úgy összességében egy nagyon szép időszakot éltünk át, úgymond az újdonság varázsát. Csak aztán valamiért nem jutottam el a szövegig.

Valami olyasmi gondolatokkal voltam tele, hogy a városi élet után mennyire felértékelődnek az átmeneti évszakok, itt lettem egészen szerelmes a tavaszba. Az őszt is nagyon csodáltam eddig is, de mivel egy faluban sokkal lelassultabb, csendesebb arcát mutatja, talán most már mégjobban a szívem csücske lett.

Az akkori megéléseimet szavakban nem tudom már átadni, talán inkább képekben akartam kifejezni magam és az új érzéseimet. Mindenhol szép az ősz ez tagadhatatlan és állítom, hogy a legtöbben így vagyunk ezzel, annyira feelinges meginni egy karamellás macchiatot egy menő városligeti kávézó teraszán, ugyanakkor egy falucska szélén, ahol jobban együtt élek a természettel számomra minden átélhetőbb.

Ahogy a kánikula után szelídülnek a fények és reggelente már megcsíp a hideg. Ahogy a madarak felélénkülnek, amik a délelőtti legjobb moziélményemet adják, gyermeki örömmel szoktam nézni mennyire elevenek. Az erdők, a táj tarkasága, az elővett pokróc és pulcsi ölelő puhasága még megnyugtatóbb a már kényelmetlen nyári élénkség után.

Városi cicából kinti leopárd

Nos, a világéletében benti cicánk élete itt mondhatni fenekestül megváltozott. Ugyan eleinte mozgékonyabban élte a kinti létet, és még a bogarakat is levadászta, de ősszel mindig is megvolt az a békés együtt sétálgatás a kertben, majd eljön neki az a pont, hogy most már elég, mert már fázik a lelkem. A tavaszi zsibongás és a nyári állandó kijárkálás után megnyugtató ez a kiszámítható rutin.

Örülök, hogy a kis életében meg tudtuk neki adni a szabadságot, persze csak felügyelettel. Igaz borzasztó hisztérika tud még mindig lenni, ha uraságát valamilyen oknál fogva nem engedjük ki.

Hihetetlen jó érzés, hogy ilyenkor nem kell utazni ahhoz, hogy kiránduljak, hiszen itt egyből tudom járni az erdőt, mezőt, a különleges helyek még varázslatosabbak lesznek.

A forró kávé (az a tipik kózi kézmelegítős és távolba merengős fajta) sütivel is jobban esik. És természetesen a bejáratunkat szinte mindig feldobom pár szezonális virággal vagy dísztökkel, valamint a kert alakítása is egy csúcspontja az ősznek, az utóbbi két évben sikerült egész szépen fásítani a telkünket.

Makramék őszi stílusban

Ha valaki ismeri a márkámat tudja jól, hogy nem tudok a fahéjrudakról leszakadni. Szerintem elképesztő kreatív megoldás bevonni a makramézásba és ahogyan egy vastagabb ág, úgy ezek a kis rudacskák is sokkal természetesebbé teszik az összhatást.

Amikor rátaláltam ezekre a hosszabb fahéj rudakra nagyon megörültem, hiszen már nem csak az ünnepekben gondolkodhatok, hanem át tudom tenni egy új projektbe, az advent előtti időszakba, hiszen a fahéj illata, íze és külleme annyira őszi! Barna, terrakotta, sárga és más neutrális színű fonalak rácsomózásával, szinte felelevendnek az őszi lehulló tarka falevelek, a napfényes erdei, parkos séták, a ropogós fahéjas csiga majszolása és a pumpkin spice latte kortyolgatása élménye a falon.

Mivel nem vagyok egy tökfaragó a trutymózás miatt, ezért anno megvalósítottam egy ilyen egyszerű tökdíszt is. Pamut fonal mellett szizált is felhasználtam a még bohémabb végeredményért.

Ezen felbuzdúlva csináltam egy ilyen nagyon folk karácsonyfadísz készletet is.

Szóval ez a kollekcióm mind ezt a sok boldog őszi emléket és hangulatot foglalja magában.

Nem állok távol a polyresin vagy kerámia díszektől, kézműves és bolti díszek dekorálásával érdekes egyveleget lehet létrehozni, de úgy tartom, hogy a kézzel készített díszek, amiket gesztenyékkel, makkokkal, falevelekkel vagy papírból, filcből, fonalból stb. lehet alkotni szerintem sokkal szívmelengetőbbek, főleg ha azt te magad vagy szeretteiddel együtt csináltad, aminek az élménye egy örök emlék marad.

Szóval mielőtt elindulnál a bevásárló központok dekor boltjaiba érdemes otthon körbenézni, újra beleszeretni a már meglévő díszekbe és inpirálódni, hogy miből, mit lehet alkotni. Például egy pár használaton kívüli zokni, amiket ilyen cuki kis tököcskékké lehet átalakítani.

Mindenkinek nagyon boldog őszi napokat kívánok tele chill élményekkel és feltöltődéssel!